2009. szeptember 30-ai hatállyal a társasházakról szóló törvényben meghatározták, hogy azoknak a társasházak, amelyeknek
•    a pénzügyi forgalma eléri vagy meghaladta a 10 millió forintot, vagy
•    a lakások és a nem lakások száma (azaz az albetétek száma) eléri az 50-et
legalább regisztrált mérlegképes könyvelőt, vagy könyvvizsgálót kell igénybe venniük a számviteli bizottság feladatának megsegítésére, különösen és nevesítve az éves elszámolás és a költségvetési javaslat előzetes véleményezésére.
A törvénymódosítás célja a társasházak gazdálkodása  szabályszerűségének és szakszerűségének biztosítása.

Mindebből egyben az is következik, hogy e feladatnak nem feltétlenül csupán az éves elszámolás és a következő évi javaslat ellenőrzésére kell szorítkoznia, ez a kiemelt alkalom jelent ugyan csak törvényi kötelességet, de a jó gazdaként működő – és nem feltétlenül szakértő – számvizsgáló bizottság (a társasházi albetétek tulajdonosainak képviselője) dönthet rendszeres ellenőrzés kialakítása mellett is, amellyel saját felelőssége is kisebb, hiszen a számvizsgáló bizottság az elmulasztott ellenőrzésekért, mulasztásokért akár felelősségre is vonható.

Hogy ez az ellenőrzési tevékenység valóban független legyen, a törvény meghatároz összeférhetetlenségi szabályokat, így nem töltheti be ezt az ellenőrzési feladatkört pl. a társasházban tulajdonostárs, haszonélvező, más használó, a közös képviselő, az IB elnöke és tagja, a SZVB elnöke és tagja, valamint mindezek közeli hozzátartozója.

Mit is takar ez az ellenőrzés pontosan?

A gazdasági ellenőrzést segítő személy
•    betekinthet a közösség pénzforgalommal kapcsolatos irataiba,
•    a közös képviselőtől (az intézőbizottság elnökétől) és a számvizsgáló bizottság elnökétől, tagjaitól felvilágosítást kérhet.
•    feladata különösen a társasház befektetett eszközeinek, készletállományának, pénzeszközeinek, követeléseinek és kötelezettségeinek, pénzmaradványának és eredményének vizsgálata.
•    köteles megvizsgálni a közgyűlés elé terjesztett éves beszámolót és a költségvetési javaslatot abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, továbbá - különösen az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tekintetében - köteles a pénzügyi helyzetet elemezni.
•    tanácskozási joggal vesz részt a pénzforgalommal kapcsolatos közgyűlési napirendi pont tárgyalásán, amelyre őt a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles meghívni.
•    A könyvvizsgáló véleményéről írásban köteles tájékoztatni a közgyűlést, amelyet a meghívóhoz mellékelni kell; az e körbe tartozó napirendi pontokról a könyvvizsgáló véleményének hiánya esetén érvényes közgyűlési határozat nem hozható.

És ami a legfontosabb: Ha a gazdasági ellenőrzést segítő személy tudomást szerez a közösség vagyonának várható jelentős csökkenéséről és más olyan tényről, amely társasházi tisztségviselő törvényben meghatározott felelősségre vonását vonhatja maga után, köteles a közgyűlés összehívását kérni a közös képviselőtől (az intézőbizottság elnökétől).

A pénzforgalomba nem csak a közös költség, de egyéb, együttesen fizetett díjak - víz és szemétdíj, közös kazán esetén a fűtési előleg - is beletartoznak.

A gazdasági ellenőrzésen túl – figyelemmel a fentiekben már kifejtett elemzésre és a közgyűlésnek tett javaslatra – indokolt a társasház működésének jogi szempontból történő átvilágítása is. A szervezeti és működési szabályzatban kell ugyanis rögzíteni, hogy a közösség képviselője hogyan és miképpen járhat el pl. a renitens (pl. közös költséget nem fizető) tulajdonostársakkal szemben, mikor van szükség közgyűlésre, hogyan lehet a közös költség-hátralék behajtásáról és a jelzálog bejegyzéséről gondoskodni. Elsőrangú érdek lehet tehát a szabályzatok és a működés jogszerűsége.  

 

Társaságunk – együttműködve az alább megjelölt pénzügyi szolgáltató partnerrel - vállalja a társasházak elszámolásainak folyamatos vagy eseti ellenőrzését, mely során az alábbi szolgáltatásokat nyújtjuk:
•    az éves beszámoló és költségvetési javaslat vizsgálata (valós adatok tartalma, jogszabályi háttér betartása, pénzügyi helyzet elemzése),
•    adóbevallások ellenőrzése, lehetséges adó-megtakarítások feltárása és annak bevezetésére javaslat tétele,
•    gazdasági-pénzügyi kockázatok feltárása (a társasház befektetett eszközeinek, készletállományának, pénzeszközeinek, követeléseink és kötelezettségeinek vizsgálata),
•    bizonylatok ellenőrzése szúrópróba szerűen,
•    szerződések vizsgálata jogi és adózás szempontból,
•    a társasház szabályzatainak vizsgálata,
•    a jogszerű működtetés feltételeinek ellenőrzése,
•    közgyűlési határozatokban megfogalmazott közakarat teljesítésének ellenőrzése,
•    szükség esetén a közgyűlések összehívásának kezdeményezése és javaslattétel.